Német

Történelem - Krími háború (1853-1856)

A krími háború oka a keleti kérdés volt, el akarták dönteni, hogy a meggyengülő török birodalom helyét melyik nagyhatalom veszi át A Francia Birodalom az ortodox császárság védelmére kel Oroszországgal szemben. Franciaország szövetségeseként szerepelt ebben a háborúban Nagy-Britannia és Piemont, az ellenfél Oroszország volt. A Habsburg Birodalom semleges maradt. A Fekete-tenger partvidékén a Krím félszigeten (Szevasztopol) zajlott a harc. A háború 1856-ban orosz vereséggel zárult. Eredményeképpen nem lehetett orosz flotta a Fekete-tengeren és a Duna nemzetközi felügyelet alá került. Ezzel visszaszorították Oroszország térnyeréseit.

Történelem - II. Császárság Franciaországban

Az 1830 júliusi forradalmat követte Lajos Fülöp polgárkirálysága. Franciaország államformája alkotmányos monarchia lett. Előtérbe kerültek a nagypolgárság érdekei.

Az 1848 februári (22-24) forradalom kiváltja a második köztársaságot. Az államforma szociális köztársaság lesz.

1848 decemberében népszavazással megválasztják a köztársasági elnököt Louis Bonaparte személyében. Ő a "Nagy Napóleon kis unokaöccse", III. Napóleon néven kormányozza az országot. Kezdetét veszi a második császárság 1852-től 1870-ig. III. Napóleon békét és földet ígér. Bonapartizmus, szociális demagógia jellemző uralkodására, amely olyan politikai retorika, ami a társadalmi igényekre próbál hatni, lényegében azt jelenti, hogy az uralkodó azt mondja minden társadalmi csoportnak, amit hallani akarnak.

Franciaország a külpolitikában a döntő bíró szerepét töltötte be. Gyarmatai voltak Algéria, Szenegál, Közép-Afrika, Madagaszkár és Indokína, azon belül Vietnam, Laosz és Kambodzsa.

Kémia - Molekulák, összetett ionok

• molekula
Két vagy több atomból kémiai kötéssel képződő részecske.

• elemmolekula
Olyan molekula,  amely azonos atomokból áll.

• vegyületmolekula
A vegyületmolekulákban különböző elemek atomjai kapcsolódnak össze kovalens kötéssel.

• elektronpár
Az elektronok atompályákon történő elrendeződésének jellemzője. Az ellentétes spinű elektronok párosítva helyezkednek el az atompályákon. Az elektronpárok a vegyületekben kötő vagy nemkötő elektronpárként jelenhetnek meg. Az elektronpárok a molekula töltéseloszlásának (és így reakcióinak) kialakulásában játszanak szerepet.

•kötő elektronpár
Olyan elektronpár, amely legalább két atomtörzs erőterébe tartozik.

•nemkötő elektronpár
Olyan elektronpár, amely nem létesít kötést, és molekuláiban csak egyetlen atomtörzs erőterébe tartozik.

• kovalens kötés
Közös elektronpár révén megvalósuló erős, elsőrendű kötés.

• kovalens vegyérték
Egy adott molekula egy-egy atomjára vonatkozó szám, amely megadja, hogy hány kötő elektronpár tartozik az atomhoz.

• kötési energia
1 mol molekulában, két atom közötti kötés képződését kísérő energiaváltozás. Értéke megegyezik a kötésfelszakítási energiával, de az előjele ellentétes. Mértékegysége: kJ/mol

• kötéspolaritás
A kovalens kötés apoláris, ha azonos elektronegativitású atomok kapcsolódnak össze, és poláris, ha az atomok elektronegativitása eltérő.

• poláris kötés
Olyan kovalens kötés, amelyben a kötő elektronpár többet tartózkodik a nagyobb elektronegativitású atommag erőterében, így töltésszétválás alakul ki. Akkor jön létre, ha a két atom elektronegativitásának különbsége nem nulla.

• szigma-kötés
A kémiában a szigma kötés a kovalens kötés legerősebb fajtája. A kötésben részt vevő elektronokat szigma elektronoknak is nevezik. Ez a kötés tengelyszimmetrikus.

• pi-kötés
Két atom között létrejövő második és harmadik kovalens kötés. Párhuzamos tengelyű p atompályákból alakul ki. Ez a kötés síkszimmetrikus. A pi kötés akadályozza a kötésben résztvevő atomok egymáshoz képesti elfordulását.

• síkszimmetria
A pi kötés kovalens kémiai kötés, amely párhuzamos tengelyű p pályákból alakul ki. A pi kötést a síkszimmetria jellemzi, amely azt jelenti, hogy a szigma váz síkjára szimmetrikus két térrészben 90%-os valószínűségű a kötő elektronpár valószínűsége. A szigma kötésnél gyengébb a kötőereje. A pi kötés nem teszi lehetővé a kötésben résztvevő atomok, atomcsoportok szabad forgását.

• szimmetria
A kötés szimmetriája azt fejezi ki, hogy a kötő elektronpár elektronsűrűsége a térben hol a legnagyobb. Több fajta szimmetria ismert:
   - szigma kötés: tengelyszimmetrikus
   -pi kötés: síkszimmetrikus
   -többszörös kovalens kötés: több síkra szimmetrikus

• kötéstávolság
A kötéstávolság két atommag közötti távolságot jelent a molekulában. Jele: d , mértékegysége: pikométer

• datív kötés
Olyan kovalens kötés, amelyben a kötő elektronpár a kötést létesítő egyik atomtól származik.

• egyszeres kötés
Olyan kovalens kötés, amelyben egy elektronpár tartja össze a két atomot. Egyszeres kötés esetén mindig szigma kötés alakul ki.

• kettős kötés
Olyan kovalens kötés, amelyben két közös elektronpár van.a kettős kötésben az egyik szigma, a másik pi kötés.

• hármas kötés
Olyan kovalens kötés, amelyben három közös elektronpár van. Egy szigma és két pi kötésből áll.

• delokalizált kötés
A kettőnél több atomhoz tartozó kötő elektronokat delokalizált elektronoknak nevezzük. Az általuk létrehozott kötés a delokalizált kötés.

• térszerkezet
Adott molekula kötéseinek elrendeződését és a nemkötő elektronpárok helyzetet összessésében térszerkezetnek nevezzük. A térszerkezet befolyásolja az anyagi minőséget, a halmazállapotot, a kémiai reakciókészséget és a stabilitást. Például a szén négy kötést tud kialakítani, nincs nemkötő elektronpárja, így tetraéderes elrendeződést alakít ki, melyben a kötésszög 109,5°.

• kötésszög
A központi atomtól a szomszédos atomok felé húzott szakaszok egy szöget zárnak be, amely az illető ligamdumok kötésszöge. A kötésszöget vegyértékszögnek is szokás nevezni.

•központi atom
A molekula központi atomjának nevezzük azt az atomot, amely a legnagyobb vegyértékű, így a legtöbb ligandummal rendelkezik. A központi atomhoz kötő és nemkötő elektronpárok kapcsolódhatnak, amelyek a molekula térszerkezetét meghatározzák.

•ligandum
A molekulákban a központi atomhoz kapcsolódó atomok. A komplex vegyületekben a külső térrészben elhelyezkedő, koordinációs kötésekkel kapcsolódó, semleges molekulák vagy ionok.

•ligandumok száma
A kettőnél több atomból álló molekulában rendszerint egy központi atom körül több hasonló elektronhéj-szerkezetű atom, atomcsoport vagy kisebb molekula, úgynevezett ligandum helyezkedik el. A központi atomot körülvevő ligandumok száma a koordinációs szám. Egyes fémeknek több koordinációs száma is lehet az oxidációs állapottól függően.

• térigény
A molekulák térszerkezetét nagyban befolyásolja az atomhoz tartozó nemkötő elektronpárok térigénye. Ez a térigény abból származik, hogy a kötő és nemkötő elektronpárok is taszítják egymást. A nemkötő elektronpárok térigénye nagyobb, mint a kötő elektronpároké.

• lineáris térszerkezet
A molekulák térszerkezetét alapvetően a központi atom körül elhelyezkedő vegyértékelektron-párok (kötő és nemkötő elektronpárok) száma határozza meg. Ha a molekula központi atomja nem tartalmaz nemkötő elektronpárokat és a központi atomhoz kapcsolódó ligandumok száma kettő, akkor lineáris térszerkezet alakul ki.

•síkháromszög térszerkezet
Ha a központi atomhoz három ligamdum kapcsolódik és nincs jelen nemkötő elektronpár, akkor síkháromszög térszerkezet alakul ki.

• tetraéder térszerkezet
Ha a központi atom nem tartalmaz nemkötő elektronpárokat, valamint a központi atomhoz kapcsoló ligandumok száma négy, akkor tetraéderes térszerkezet alakul ki.

•trigonális piramis térszerkezet
Ha a központi atomhoz négy ligandum kapcsolódik és egy nemkötő elektronpárt tartalmaz, akkor trigonális piramis térszerkezet alakul ki.

• V-alakú térszerkezet
Ha a központi atomhoz két ligamdum kapcsolódik és két nemkötő elektronpárt tartalmaz, akkor V-alakú molekula jön létre.

• trigonális bipiramis
Olyan térgeometriai alakzat, melynek alapja egy háromszög. A háromszög mindhárom oldala mentén két-két, ellentétes irányban felállitott háromszög található, melyek irányonként egy csúcsban találkoznak. Az alakzatban három csúcs az alapján mentén található, ehhez hozzájárul még két csúcs a tér egy-egy irányában, így a trigonális bipiramisnak öt csúcsa van. Jellemző kötésszögei a 90° és a 120°.

•molekulapolaritás
Részleges töltésszétválás a molekulában. E tekintetben a molekula lehet poláris és apoláris.

• apoláris molekula
Egy olyan molekula, amelyben az összes kovalens kötés apoláris, vagy ha vannak benne poláris kötések, akkor a szimmetrikus térbeli alakjuk miatt ezek kiegyenlítik egymást.

• dipólusmolekula
Olyan molekula, amelynek az egyik része részlegesen pozitív a másik része részlegesen negatív töltésű.

• összetett ion
A többatomos ionokat összetett ionoknak nevezzük. Ezekben az atomok kovalens kötéssel kapcsolódnak össze.

• komplex ion
Olyan ion, amelyben a központi atomhoz a ligandumok koordinációs kötésekkel kapcsolódnak. A koordinációs kötés a datív kötés egy fajtája, amelyben a kötést kialakitó elektronpár mindkét elektron játékos ugyanaz az atom szolgáltatja. A komplex ion töltése a fémion és a ligandumok töltésének algebrai összege. A komplex vegyületeknek, mivel töltéssel rendelkező  komplex iont tartalmaznak, egy ellentétes töltésű ionnal is kell rendelkezniük. A komplex ion nevét és képletét szögletes zárójelben adjuk meg.

• akvakomplex
Olyan komplex vegyületek, melyekben a központi atomot vízmolekulák veszik körül ligandumként. 

Kémia - Mennyiségi alapismeretek

• anyagmennyiség
Az anyag részecsketermészetét és a részecskék megszámlálhatóságát kifejező alapmennyiség. Jele: n , mértékegysége: mól (mol). 1 mol annak a rendszernek az anyagmennyisége, amely annyi részecskét tartalmaz, mint ahány atom van 12 gramm tizenkettes tömegszámú szénizotópban.

• moláris tömeg
Egy mól atom tömege. Jele: M , mértékegysége: g/mol. Az anyag tömegének és anyagmennyiségének a hányadosa. Mérőszáma megegyezik a relatív atomtömeggel.

• Avogadro-állandó
Anyagi minőségtől független állandó. A szénatomok száma 12 gramm tizenkettes tömegszámú szénizotópban. Megmutatja az anyagot alkotó részecskék száma és anyagmennyisége közti egyenes arányosságot. Értéke: NA=6,022×10 a huszonharmadikon 1/mol.

• összegképlet
Megnevezi az anyag alkotóelemeit és kifejezi azok arányát. (CaCl2 ; SO2)

• szerkezeti képlet
Az anyag alkotórészeinek kapcsolódásáról is hordoz információt. (|O=C=O|)

• tapasztalati képlet
Olyan összegképlet, amely az alkotóelemek anyagmennyiségének arányát mutatja meg a legkisebb egész számok arányában. (CH ; P2O5)

• molekulaképlet
Olyan összegképlet, amely a molekula pontos összetételét mutatja meg. (C6H6 ; P4O10)

• kémiai egyenlet
A kémiai reakciókra a tömegmegmaradás törvénye alapján felírható olyan összefüggés, amelyben feltüntetjük a kiindulási anyagokat és a termékeket.

• termelési százalék
A kémiai reakciók gyakran járnak anyagveszteségekkel. Még ha minden szabályt pontosan betartunk, akkor sem érünk el 100%-ős kitermelést, mivel a műveletsor minden lépésében van valamilyen veszteség. A termelési százalékot úgy számítjuk ki, hogy kiszámítjuk hány százaléka a ténylegesen kinyert anyag mennyisége(mk, nk) az elméletileg várt anyag mennyiségének (me, ne).

• tisztaság, szennyezettség
A reakcióknál felhasznált anyagok tartalmazhatnak szennyezést, ezért még kell adnunk a százalékos tisztaságukat.

Kémia - Atomszerkezet

• atom
Kémiai szempontból a legkisebb önálló, semleges részecske. Kémiai módszerekkel tovább nem osztható. Atommagból és elektronburokból áll.

• atommag
Az elektromosan semleges atom atommagjában lévő pozitív töltésű protonok száma megegyezik a negatív töltésű elektronok számával.  A protonok száma megegyezik az atom rendszámával, amely az atom kémiai minőségét is megszabja. Ha megváltozik a protonok száma, akkor megváltozik az atom kémiai minősége is. Az azonos protonszámú, de eltérő neutronszamú atomokat izotópoknak nevezzük. Az atommag részeit a magerők tartják össze, amelyek erőssége lényegesen felülmúlja a protonok közötti taszítást. Az atom mérete tíz a mínusz tizediken m nagyságú,  az atommagé tíz a mínusz tizenötödiken m nagyságrendű.

• elektronfelhő
Az atommag körül az elektronok elhelyezkedésére adott elképzelés.

• elemi részecske
A kémiai folyamatokban az atomot alkotó részecskék (proton, neutron, elektron) összefoglaló elnevezése.

• elektron
Az atomot alkotó egyszeresen negatív töltésű elemi részecske. Jele: e- . Az atomok belül az atommagot körülvevő elektronfelhőt alkotja. Száma az adott kémiai elemre jellemző, és a rendszámmal egyenlő. Az elektronok az atommag körül héjakba, alhéjakba és pályákba rendeződnek. Az elektronfelhő elektronszerkezete határozza meg az adott atom, illetve kémiai elem reakciókészségét, mivel a kémiai reakciók nem érintik az atommag szerkezetét.
Fizikai jellemzői:
-töltése: -1,602×10 a mínusz tizenkilencediken C
-relatív töltése: -1
-tömegének nagyságrendje: 10 a mínusz harmincegyediken kg, ami a protonénál kb. 1840-szer kisebb.

•proton
Az atommagot alkotó egyszeresen pozitív töltésű elemi részecske. Jele: p+ . Száma az adott kémiai elemre jellemző és a rendszámmal egyenlő. Relatív tömege 1, relatív töltése +1.

•neutron
Az atommagot alkotó semleges töltésű elemi részecske. Jele: n°. Mérete gyakorlatilag megegyezik a protonéval, tömegének nagyságrendje 10 a mínusz huszonhetediken,  relatív tömege 1. Nincs töltése,  ezért az atommag töltéséhez nem járul hozzá, az elektronok vonzásában nem vesz részt. Ha két azonos protonszámú atomban a neutronok száma eltérő,  akkor az atomokat egymás izotópjának nevezzük.

• nukleonok
Az atommagban elhelyezkedő protonok és neutronok közös elnevezése (a görög nucleus=mag szóból eredően). Az atommagban erős kölcsönhatás tartja össze őket. Nagyjából egyforma tömegűek és átmérőjűek. Az atom tömegének döntő részét a nukleonok adják, emiatt az atom tömegszáma a nukleonok számával egyenlő.

• rendszám
Az atommagban lévő protonok száma. Meghatározza egy elem minőségét és kijelöli a helyét a periódusos rendszerben.

• tömegszám
A tömegszám az atommagban lévő protonok és neutronok számának összege. Azonos rendszámú, de eltérő tömegszámú atomok ugyanannak az elemnek az izotópjai.

• elemek
Olyan atomok csoportja, melyeknek közös jellemzőjük, hogy atommagjuk azonos számú protonból épül fel, azaz rendszámuk azonos. A kémiai elemek semlegessége miatt az elektronszámuk megegyezik a protonszámmal. A periódusos rendszerben az elemek növekvő rendszám szerint helyezkednek el. Az elemek fizikai és kémiai sajátosságaira a periódusos rendszerben elfoglalt helyükből következtethetünk.

• vegyjel
A vegyjel az elemek rövid kémiai jele, ami jelöli magát az elemet (annak anyagi minőségét), és jelöl egy atomot is. A vegyjelek általában görög vagy latin nevek rövidítései.

• izotóp
Az azonos protonszámú, de eltérő neutronszamú atomokat izotópoknak nevezzük. Egy elem atomjai azonos rendszám mellett azonos számú protont kell, hogy tartalmazzanak, de a neutronok száma eltérő lehet. Például az uránnak van 234, 235 és 238-as tömegszámú izotópja is. Ezek közül a 235-öst tudják az atomerőművekben hasznosítani.

•radioaktivitás
Az atommag átalakulásának egyik formája. Ennek során az egyes atomok nagy energiájú (alfa-,  béta-, gamma-) sugárzás közben egy másik elem atomjaivá alakulnak át.

• felezési idő
Az az időtartam, amely alatt egy adott mennyiségű radioaktív izotóp sugárzásának intenzitása (ennek megfelelően az izotópatomok száma) a felére csökken.

• radioaktív anyag
Olyan elem, amelynek atommagja l nem stabilis, és kisebb részecskék kibocsátásával (radioaktív sugárzás) más elem atommagjává alakul. A radioaktív anyagok egy-egy elem izotópjai.

• trícium
Olyan hidrogénatom, amelynek atommagjában a proton mellett két neutron is van. A természetben a hidrogénatomoknak kb tíz a mínusz tizediken százaléka trícium. Légköri gázok és kozmikus sugárzás kölcsönhatásából keletkezik. Radioaktív anyag.

Biológia: Genetika

AA → sárga
aA → sárga
aa → zöld

Gén: meghatározott DNS szakasz, amely egy adott tulajdonság kialakulásáért felelős információt tartalmaz.

Allél: a gén lehetséges valtozatai; a 112-es szabály értelmében egy testi sejtben 1 génnek általában 2 változata lehet (apai és anyai), egy populációban egy génnek többszáz változata is lehet.

Genotípus: allélösszététel.

Fenotípus: a gén megnyilvánulása.

Homozigóta: a két allél ugyanaz.

Heterozigóta: a két allél eltérő.

Domináns: uralkodó

Recesszív: lappangó

Domináns tulajdonság: homozigóta és heterozigóta állapotban is megnyílvánul.

Recesszív tulajdonság: csak homozigóta állapotban nyilvánul meg.

121-es szabály: Egy gén két allélja közül csak egy jut be egy ivarsejtbe.

Az ember domináns tulajdonságai:
   • sötét színkomplexió (haj-, bőr-, szemszín)
   • göndör haj
   • U nyelv
   • egyenes hüvelykujj
   • szabad fülcimpa

Az ember recesszív tulajdonságai:
   • világos színkomplexió (haj-, bőr-, szemszín
   • egyenes haj
   • - nyelv
   • stoppos hüvelykujj