Történelem - Krími háború (1853-1856)

A krími háború oka a keleti kérdés volt, el akarták dönteni, hogy a meggyengülő török birodalom helyét melyik nagyhatalom veszi át A Francia Birodalom az ortodox császárság védelmére kel Oroszországgal szemben. Franciaország szövetségeseként szerepelt ebben a háborúban Nagy-Britannia és Piemont, az ellenfél Oroszország volt. A Habsburg Birodalom semleges maradt. A Fekete-tenger partvidékén a Krím félszigeten (Szevasztopol) zajlott a harc. A háború 1856-ban orosz vereséggel zárult. Eredményeképpen nem lehetett orosz flotta a Fekete-tengeren és a Duna nemzetközi felügyelet alá került. Ezzel visszaszorították Oroszország térnyeréseit.

Történelem - II. Császárság Franciaországban

Az 1830 júliusi forradalmat követte Lajos Fülöp polgárkirálysága. Franciaország államformája alkotmányos monarchia lett. Előtérbe kerültek a nagypolgárság érdekei.

Az 1848 februári (22-24) forradalom kiváltja a második köztársaságot. Az államforma szociális köztársaság lesz.

1848 decemberében népszavazással megválasztják a köztársasági elnököt Louis Bonaparte személyében. Ő a "Nagy Napóleon kis unokaöccse", III. Napóleon néven kormányozza az országot. Kezdetét veszi a második császárság 1852-től 1870-ig. III. Napóleon békét és földet ígér. Bonapartizmus, szociális demagógia jellemző uralkodására, amely olyan politikai retorika, ami a társadalmi igényekre próbál hatni, lényegében azt jelenti, hogy az uralkodó azt mondja minden társadalmi csoportnak, amit hallani akarnak.

Franciaország a külpolitikában a döntő bíró szerepét töltötte be. Gyarmatai voltak Algéria, Szenegál, Közép-Afrika, Madagaszkár és Indokína, azon belül Vietnam, Laosz és Kambodzsa.

Kémia - Molekulák, összetett ionok

• molekula
Két vagy több atomból kémiai kötéssel képződő részecske.

• elemmolekula
Olyan molekula,  amely azonos atomokból áll.

• vegyületmolekula
A vegyületmolekulákban különböző elemek atomjai kapcsolódnak össze kovalens kötéssel.

• elektronpár
Az elektronok atompályákon történő elrendeződésének jellemzője. Az ellentétes spinű elektronok párosítva helyezkednek el az atompályákon. Az elektronpárok a vegyületekben kötő vagy nemkötő elektronpárként jelenhetnek meg. Az elektronpárok a molekula töltéseloszlásának (és így reakcióinak) kialakulásában játszanak szerepet.

•kötő elektronpár
Olyan elektronpár, amely legalább két atomtörzs erőterébe tartozik.

•nemkötő elektronpár
Olyan elektronpár, amely nem létesít kötést, és molekuláiban csak egyetlen atomtörzs erőterébe tartozik.

• kovalens kötés
Közös elektronpár révén megvalósuló erős, elsőrendű kötés.

• kovalens vegyérték
Egy adott molekula egy-egy atomjára vonatkozó szám, amely megadja, hogy hány kötő elektronpár tartozik az atomhoz.

• kötési energia
1 mol molekulában, két atom közötti kötés képződését kísérő energiaváltozás. Értéke megegyezik a kötésfelszakítási energiával, de az előjele ellentétes. Mértékegysége: kJ/mol

• kötéspolaritás
A kovalens kötés apoláris, ha azonos elektronegativitású atomok kapcsolódnak össze, és poláris, ha az atomok elektronegativitása eltérő.

• poláris kötés
Olyan kovalens kötés, amelyben a kötő elektronpár többet tartózkodik a nagyobb elektronegativitású atommag erőterében, így töltésszétválás alakul ki. Akkor jön létre, ha a két atom elektronegativitásának különbsége nem nulla.

• szigma-kötés
A kémiában a szigma kötés a kovalens kötés legerősebb fajtája. A kötésben részt vevő elektronokat szigma elektronoknak is nevezik. Ez a kötés tengelyszimmetrikus.

• pi-kötés
Két atom között létrejövő második és harmadik kovalens kötés. Párhuzamos tengelyű p atompályákból alakul ki. Ez a kötés síkszimmetrikus. A pi kötés akadályozza a kötésben résztvevő atomok egymáshoz képesti elfordulását.

• síkszimmetria
A pi kötés kovalens kémiai kötés, amely párhuzamos tengelyű p pályákból alakul ki. A pi kötést a síkszimmetria jellemzi, amely azt jelenti, hogy a szigma váz síkjára szimmetrikus két térrészben 90%-os valószínűségű a kötő elektronpár valószínűsége. A szigma kötésnél gyengébb a kötőereje. A pi kötés nem teszi lehetővé a kötésben résztvevő atomok, atomcsoportok szabad forgását.

• szimmetria
A kötés szimmetriája azt fejezi ki, hogy a kötő elektronpár elektronsűrűsége a térben hol a legnagyobb. Több fajta szimmetria ismert:
   - szigma kötés: tengelyszimmetrikus
   -pi kötés: síkszimmetrikus
   -többszörös kovalens kötés: több síkra szimmetrikus

• kötéstávolság
A kötéstávolság két atommag közötti távolságot jelent a molekulában. Jele: d , mértékegysége: pikométer

• datív kötés
Olyan kovalens kötés, amelyben a kötő elektronpár a kötést létesítő egyik atomtól származik.

• egyszeres kötés
Olyan kovalens kötés, amelyben egy elektronpár tartja össze a két atomot. Egyszeres kötés esetén mindig szigma kötés alakul ki.

• kettős kötés
Olyan kovalens kötés, amelyben két közös elektronpár van.a kettős kötésben az egyik szigma, a másik pi kötés.

• hármas kötés
Olyan kovalens kötés, amelyben három közös elektronpár van. Egy szigma és két pi kötésből áll.

• delokalizált kötés
A kettőnél több atomhoz tartozó kötő elektronokat delokalizált elektronoknak nevezzük. Az általuk létrehozott kötés a delokalizált kötés.

• térszerkezet
Adott molekula kötéseinek elrendeződését és a nemkötő elektronpárok helyzetet összessésében térszerkezetnek nevezzük. A térszerkezet befolyásolja az anyagi minőséget, a halmazállapotot, a kémiai reakciókészséget és a stabilitást. Például a szén négy kötést tud kialakítani, nincs nemkötő elektronpárja, így tetraéderes elrendeződést alakít ki, melyben a kötésszög 109,5°.

• kötésszög
A központi atomtól a szomszédos atomok felé húzott szakaszok egy szöget zárnak be, amely az illető ligamdumok kötésszöge. A kötésszöget vegyértékszögnek is szokás nevezni.

•központi atom
A molekula központi atomjának nevezzük azt az atomot, amely a legnagyobb vegyértékű, így a legtöbb ligandummal rendelkezik. A központi atomhoz kötő és nemkötő elektronpárok kapcsolódhatnak, amelyek a molekula térszerkezetét meghatározzák.

•ligandum
A molekulákban a központi atomhoz kapcsolódó atomok. A komplex vegyületekben a külső térrészben elhelyezkedő, koordinációs kötésekkel kapcsolódó, semleges molekulák vagy ionok.

•ligandumok száma
A kettőnél több atomból álló molekulában rendszerint egy központi atom körül több hasonló elektronhéj-szerkezetű atom, atomcsoport vagy kisebb molekula, úgynevezett ligandum helyezkedik el. A központi atomot körülvevő ligandumok száma a koordinációs szám. Egyes fémeknek több koordinációs száma is lehet az oxidációs állapottól függően.

• térigény
A molekulák térszerkezetét nagyban befolyásolja az atomhoz tartozó nemkötő elektronpárok térigénye. Ez a térigény abból származik, hogy a kötő és nemkötő elektronpárok is taszítják egymást. A nemkötő elektronpárok térigénye nagyobb, mint a kötő elektronpároké.

• lineáris térszerkezet
A molekulák térszerkezetét alapvetően a központi atom körül elhelyezkedő vegyértékelektron-párok (kötő és nemkötő elektronpárok) száma határozza meg. Ha a molekula központi atomja nem tartalmaz nemkötő elektronpárokat és a központi atomhoz kapcsolódó ligandumok száma kettő, akkor lineáris térszerkezet alakul ki.

•síkháromszög térszerkezet
Ha a központi atomhoz három ligamdum kapcsolódik és nincs jelen nemkötő elektronpár, akkor síkháromszög térszerkezet alakul ki.

• tetraéder térszerkezet
Ha a központi atom nem tartalmaz nemkötő elektronpárokat, valamint a központi atomhoz kapcsoló ligandumok száma négy, akkor tetraéderes térszerkezet alakul ki.

•trigonális piramis térszerkezet
Ha a központi atomhoz négy ligandum kapcsolódik és egy nemkötő elektronpárt tartalmaz, akkor trigonális piramis térszerkezet alakul ki.

• V-alakú térszerkezet
Ha a központi atomhoz két ligamdum kapcsolódik és két nemkötő elektronpárt tartalmaz, akkor V-alakú molekula jön létre.

• trigonális bipiramis
Olyan térgeometriai alakzat, melynek alapja egy háromszög. A háromszög mindhárom oldala mentén két-két, ellentétes irányban felállitott háromszög található, melyek irányonként egy csúcsban találkoznak. Az alakzatban három csúcs az alapján mentén található, ehhez hozzájárul még két csúcs a tér egy-egy irányában, így a trigonális bipiramisnak öt csúcsa van. Jellemző kötésszögei a 90° és a 120°.

•molekulapolaritás
Részleges töltésszétválás a molekulában. E tekintetben a molekula lehet poláris és apoláris.

• apoláris molekula
Egy olyan molekula, amelyben az összes kovalens kötés apoláris, vagy ha vannak benne poláris kötések, akkor a szimmetrikus térbeli alakjuk miatt ezek kiegyenlítik egymást.

• dipólusmolekula
Olyan molekula, amelynek az egyik része részlegesen pozitív a másik része részlegesen negatív töltésű.

• összetett ion
A többatomos ionokat összetett ionoknak nevezzük. Ezekben az atomok kovalens kötéssel kapcsolódnak össze.

• komplex ion
Olyan ion, amelyben a központi atomhoz a ligandumok koordinációs kötésekkel kapcsolódnak. A koordinációs kötés a datív kötés egy fajtája, amelyben a kötést kialakitó elektronpár mindkét elektron játékos ugyanaz az atom szolgáltatja. A komplex ion töltése a fémion és a ligandumok töltésének algebrai összege. A komplex vegyületeknek, mivel töltéssel rendelkező  komplex iont tartalmaznak, egy ellentétes töltésű ionnal is kell rendelkezniük. A komplex ion nevét és képletét szögletes zárójelben adjuk meg.

• akvakomplex
Olyan komplex vegyületek, melyekben a központi atomot vízmolekulák veszik körül ligandumként.