Irodalom : Berzsenyi Dániel - Közelítő tél

Keletkezése: Nikla - 1804 után
Témája: az élet elmúlásáról, a halálról szól; az évszakok az emberi élet szakaszait szimbolizáljak
Címe: a vers címe megjelöli a témát (eredeti címe: Ősz)
Műfaja: elégia
Szerkezete:
   • 1-2. vsz: a vers tájleírással indul;  őszi tájat ír le - nem azt írja le, ami van,  hanem ami hiányzik
   • 3. vsz: volt ←→ van
                 öröm     szomorúság
   • 4. vsz: ahogy telik az idő,  úgy múlik el minden
   • 5.-6. vsz: a saját életéről elmélkedik;  el fog múlni a fiatalsága,  pedig még alig élt; a fiatalsága nem tér úgy vissza,  mint a tavasz

Irodalom : Berzsenyi Dániel - Levéltöredék barátnémhoz

Keletkezése: 1804 után írta Niklán Dukai Takács Judithoz
Címe:
   -töredéket sejtet→ de befejezett vers
   -episztolát sejtet → nem az, mert hiányzik a megszólítás és a befejezés
Műfaja: elégia
Témája: a magány, az egyedüllét miatti bánat
Szerkezete:
   • 1. vsz: a költő megteremti a beszédhelyzetet a beszélő és a lírai én között; elveszett,  mert nincs ott a barátnője,  nincs kivel megossza gondolatait
   • 2.-3.-4. vsz: leírja,  hogyan telnek napjai, kiül a diófa alá → nézi a lámpa fényeit → ábrándozik,  visszaemlékezik
   • 5. vsz: az elmúlásáról,  a magányról beszél;  két vigasza van:
       -a szerelem utolsó szikrája
       -költészet
Mondanivalója: nem jó, ha magányosak vagyunk

Irodalom : Berzsenyi Dániel - Búcsúzás Kemenesaljától

Keletkezése: 1804-ben keletkezett a vers, amikor Niklára költözött Kemenessömjénről
Témája: a búcsúzás, a fájdalom - a költő szomorú,  mert el kell válnia szülőföldjétől
Címe: megjelöli a vers témáját - témakijelölő
Műfaja: elégia
Szerkezete:
   •1. rész: 1. vsz: tájképet látunk - tájleírással indul a vers
        -a Ság-hegyet látjuk
        -a Bakonyt is látja,  az erdővel
   •2. rész: 2.-3. vsz: elmondja, miért fájdalmas számára az elválás: itt töltötte gyermekkorát,  ifjúkorát
   •3. rész: 4. vsz: szomorú,  hogy többé már nem térhet vissza
   •4. rész: az 5.-6. vsz: lezáró rész
Mondanivalója: vágyaink miatt sokszor nem értékeljük a jelent

Irodalom : Berzsenyi Dániel

A magyar klasszicizmus egyik legkiemelkedőbb alakja.

•1776, Egyházashetye
•nemesi származású
•tanulmányait Sopronban végzi
•Kazinczy tanítványa
•felesége: Dukai Takács Zsuzsanna
•Kemenessömjénre költözik
•az MTT felveszi 1830-ban
•"niklai remete"
•1836, Nikla

A reformkor egyik irodalmi előkészítője,  mert verseiben a régi nemesi értékeket hangsúlyozza.

Irodalom: Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez

A Lilla-ciklus záródarabja.
A fájdalom,  a reménytelenség verse.
Cím: címe a megszemélyesített reményhez szól, allegória.
Szerkezete: A mű keretes szerkezetű.

   A     -     B          -          C      -      A'
keret; tavaszi kert; téli kert; keret
            boldogság <-> szomorúság

1. vsz: a reményt istennőként ábrázolja,  aki:
   -nevet felé
   -hízeleg
   -bókol
   -megcsalja
   -játszik vele
a lírai én szemrehányást tesz és elutasítja
2. vsz: tavaszi kert = boldogság
boldogságának oka Lilla
3. vsz: téli kert = szomorúság
minden az ellentétére változik,  Lilla már nem az övé,  irigyli a sikeres költőket
4. vsz: folytatja az első versszak hangulatát,  de fokozva; ismét elutasítja a reményt,  de erősebben;  a lírai ebben megjelenik a halál vágya, a költészetről is lemond
Műfaja: elégia

Irodalom: Csokonai Vitéz Mihály

(I)
• Született : Debrecen, 1773. november 17.
• Meghalt : Debrecen, 1805. január 28. ( 31 évesen )
• A felvilágosodás legnagyobb magyar lírikusa
• Apja : Csokonai Vitéz János, sebészorvos és református főiskolai tanár
• Anyja : Diószegi Sára, Diószegi Mihály szűcsmester lánya.

Mihály a Debreceni Református Kollégium gimnáziumában tanult. A gimnázium elvégzése után, 1788. április 18-án akadémiai tanfolyamot kezdett el. Tanulótársai közül kis kört alakított ki maga elé, hogy egymással az újabb irodalmat megismertessék, mindegyikük más-más nyelv tanulását vállalta el. Ő az olaszt választotta.

Gyenge szervezete mellett is éjjel-nappal dolgozott, tanult, kisebb-nagyobb költeményeket szerzett.

1793-ban Kazinczy Ferenc már barátai közt említi. 1794 tavaszán nyilvános tanítónak választották, ekkor már a görög, latin, olasz és magyar költészetben is járatos volt.

1794. december 6-án a gimnázium ítélőszéke azzal vádolta, hogy " társait magához híván az időt borozással és pipázással vesztegeti "; ezért azzal fenyegették, hogyha több ilyen kihágát tesz, tanítói hivatalától megfosztják. E vádakat tárgyalás igazolta. Pár nap múlva ismét az iskolai szék elé idézték, vádolva hogy az előadásokat nem tartja meg, a tanulók erkölcseit rontja, az egyes tanárokat személyében megsértette. A tanítóságtól ekkor elmozdították, az előjáróság Kiskunhalasra és Kecskemétre bocsátotta, de Csokonai a főváros közelségétől elragadtatva nem tért vissza kollégiumába, hanem Dugonics Andrást látogatta meg Pesten.

Az 1795-96-os tanévet a sárospataki kollégiumban töltötte, de itt Köry Sándor sem volt képes vele a jogtudományt megkedveltetni, úgyhogy rendetlenül látogatta az előadásokat. A költészet foglalkoztatta igazán. Talnulságos és kedvderítő társasága a lelkes ifjúság központjává tették.

Az országgyűlés megnyíltával Pozsonyba utazott és kiadta a Diétai Magyar Múzsa című lapot. Komáromba utazott, ahol április 26-án tartotta a megye felkelő gyűlését, itt írta meg a felkelésre buzdító verseit. Ezen év nyarán ismerkedett meg Vajda Pál Julianna nevű lányával, aki iránt ifjúsága egész hevével szerelemre gyúlt. Ekkor születtek meg nagyrészt Lillát ( Vajda Julianna ) dicsőitő dalai, szerelemvalló levelek, melyben Lillát nyilatkozásra kéri. E boldog élet 9 hónapig tartott, ezt Csokonai maga mondja,  amikor a kilátás nélküli viszony lilla férjhez adásával megszakadt.

1801 telén Debrecenbe ment, ahol csak pár hetet töltött, s Pestre utazott. Gyengélkedő egészsége hazatérésre kényszerítette. Kevéssel hazatérése után június 11-én tűz pusztította Debrecent, s háza is leégett.
1804. április 10-én indult Nagyváradra Rhédei Lajosné temetésére és tüdőgyulladást kapott, ami magával vitte a sírba.

Kiemelkedő alkotásai:
•Az estve
•Konstancinápoly
•A pillantó szemek
•A boldogság
•Tartózkodó kérelem
•A magánossághoz
•A tihanyi Ekhóhoz
•A reményhez
•Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz
•Tüdőgyulladásomról
•Dorottya
•Vajda Juliannának,  szerelmemnek

-------------------------------

(II)

A felvilágosodás legnagyobb magyar lírikusa.

1.
Született :
   -Debrecen, 1773
   -Csokonai Vitéz János (borbély)
   -Diószegi Sára
2.
   -Debreceni Református Kollégiumban tanult.
   -1795 : Pest - Martinovicsék kivégzése 》kicsapják
3.
   -Sárospatak
   -Pozsony
   -Diétai Magyar Múzsa
4.
   -Komárom : Vajda Julianna (Lilla)
   -Csurgó : segédtanár
5.
   -Debreceni tűzvész
   -Halála : Debrecen, 1805
6.
   -Felvilágosodás : eszmeáramlat,  gondolkodásmód
   -A fejlődő polgárság mozgalma az egyházi dogmákkal és a feudális rendekkel szemben.
   -Ésszerűség
   -Természetesség
   -Társadalmi igazságosság
   -Jelszavai:
        ~szabadság
        ~egyenlőség
        ~testvériség

  

Történelem: A Rákóczi-szabadságharc

II. Rákóczi Ferenc egy Habsburg-ellenes mozgalom lehetőségét látta meg 1703-ban. Ezt a spanyol örökösödési háború tette lehetővé (1701-1714), mivel a császári hadsereg ek kivonultak az országból.

Rákóczi célja a Habsburgoktól független Magyarország megteremtése volt. A szabadságharc kiváltó okai közé tartoztak a magas adók, a végváriak elküldése, helyükre idegenek ültetése, végvárak felrobbantása, a rendi sérelmek, és a Habsburg abszolutizmus. Egy széles társadalmi összefogás alakult ki a Habsburgok ellen

Rákóczi hadserege kurucokból és labancokból állt. Ezek talpasokból (gyalogos katonák) és  huszárokból épült fel. Fegyvereik a fokos, pisztoly, karabély, szurony, buzogány és szablya voltak. Harcmodoruk nem alkalmas várostromokra. A főként könnyűlovasságból álló sereg rajtaütéseket és portyázásokat végzett.

A magyarországi kuruc rendek először 1705-ben hívtak össze országgyűlést Szécsényben. Rendi szövetséget, konföderációt kötöttek, a vezérlő fejedelem Rákóczi lett. Létrehozták a Gazdasági Tanácsot, amelynek fő feladata a hadsereg ellátása volt. Emellett működött még a Szenátus és a Kancellária.

1707-ben hívták össze az ónodi országgyűlést. A nehézségeket trónfosztással (detonációval) akarták megoldani. Közteherviselest szándékoztak be vezetni. Eredménye az lett, hogy többet nem tárgyaltak II. Józseffel, a nép nem fogadta el őt királynak.

1708-ban a kurucok vereséget szenvedtek Trencsénél a császári erőkkel szemben.  Igaz, a császári sereg kisebb volt a kurucokénál,  ennek ellenére súlyos vereség annak is köszönhető,  hogy a kuruc erők jelentős része szétszéledt,  és nem harcolt tovább az ügyért. Az ebben az évben létrejött sárospataki országgyűlésen elrendelték a jobbágyok hajduszabadságát. Az utolsó nagy csatára Romhánynál került sor 1710-ben. 

1711-ben a szatmári országgyűlésen a rendek és a király aláírták a békét. Rákóczi visszautasította ezt, ezért emigrációra kényszerült. Egységes birodalom jött létre,  szabad vallásgyakorlatot kaptak a protestánsok, a rendek visszájára kiváltságaikat. Kompromisszum jött létre. A magyarok elfogadták a Habsburgok örökös királyságát,  cserébe az abszolutizmus helyet ismét rendi dualizmus lett.