• atom
Kémiai szempontból a legkisebb önálló, semleges részecske. Kémiai módszerekkel tovább nem osztható. Atommagból és elektronburokból áll.
• atommag
Az elektromosan semleges atom atommagjában lévő pozitív töltésű protonok száma megegyezik a negatív töltésű elektronok számával. A protonok száma megegyezik az atom rendszámával, amely az atom kémiai minőségét is megszabja. Ha megváltozik a protonok száma, akkor megváltozik az atom kémiai minősége is. Az azonos protonszámú, de eltérő neutronszamú atomokat izotópoknak nevezzük. Az atommag részeit a magerők tartják össze, amelyek erőssége lényegesen felülmúlja a protonok közötti taszítást. Az atom mérete tíz a mínusz tizediken m nagyságú, az atommagé tíz a mínusz tizenötödiken m nagyságrendű.
• elektronfelhő
Az atommag körül az elektronok elhelyezkedésére adott elképzelés.
• elemi részecske
A kémiai folyamatokban az atomot alkotó részecskék (proton, neutron, elektron) összefoglaló elnevezése.
• elektron
Az atomot alkotó egyszeresen negatív töltésű elemi részecske. Jele: e- . Az atomok belül az atommagot körülvevő elektronfelhőt alkotja. Száma az adott kémiai elemre jellemző, és a rendszámmal egyenlő. Az elektronok az atommag körül héjakba, alhéjakba és pályákba rendeződnek. Az elektronfelhő elektronszerkezete határozza meg az adott atom, illetve kémiai elem reakciókészségét, mivel a kémiai reakciók nem érintik az atommag szerkezetét.
Fizikai jellemzői:
-töltése: -1,602×10 a mínusz tizenkilencediken C
-relatív töltése: -1
-tömegének nagyságrendje: 10 a mínusz harmincegyediken kg, ami a protonénál kb. 1840-szer kisebb.
•proton
Az atommagot alkotó egyszeresen pozitív töltésű elemi részecske. Jele: p+ . Száma az adott kémiai elemre jellemző és a rendszámmal egyenlő. Relatív tömege 1, relatív töltése +1.
•neutron
Az atommagot alkotó semleges töltésű elemi részecske. Jele: n°. Mérete gyakorlatilag megegyezik a protonéval, tömegének nagyságrendje 10 a mínusz huszonhetediken, relatív tömege 1. Nincs töltése, ezért az atommag töltéséhez nem járul hozzá, az elektronok vonzásában nem vesz részt. Ha két azonos protonszámú atomban a neutronok száma eltérő, akkor az atomokat egymás izotópjának nevezzük.
• nukleonok
Az atommagban elhelyezkedő protonok és neutronok közös elnevezése (a görög nucleus=mag szóból eredően). Az atommagban erős kölcsönhatás tartja össze őket. Nagyjából egyforma tömegűek és átmérőjűek. Az atom tömegének döntő részét a nukleonok adják, emiatt az atom tömegszáma a nukleonok számával egyenlő.
• rendszám
Az atommagban lévő protonok száma. Meghatározza egy elem minőségét és kijelöli a helyét a periódusos rendszerben.
• tömegszám
A tömegszám az atommagban lévő protonok és neutronok számának összege. Azonos rendszámú, de eltérő tömegszámú atomok ugyanannak az elemnek az izotópjai.
• elemek
Olyan atomok csoportja, melyeknek közös jellemzőjük, hogy atommagjuk azonos számú protonból épül fel, azaz rendszámuk azonos. A kémiai elemek semlegessége miatt az elektronszámuk megegyezik a protonszámmal. A periódusos rendszerben az elemek növekvő rendszám szerint helyezkednek el. Az elemek fizikai és kémiai sajátosságaira a periódusos rendszerben elfoglalt helyükből következtethetünk.
• vegyjel
A vegyjel az elemek rövid kémiai jele, ami jelöli magát az elemet (annak anyagi minőségét), és jelöl egy atomot is. A vegyjelek általában görög vagy latin nevek rövidítései.
• izotóp
Az azonos protonszámú, de eltérő neutronszamú atomokat izotópoknak nevezzük. Egy elem atomjai azonos rendszám mellett azonos számú protont kell, hogy tartalmazzanak, de a neutronok száma eltérő lehet. Például az uránnak van 234, 235 és 238-as tömegszámú izotópja is. Ezek közül a 235-öst tudják az atomerőművekben hasznosítani.
•radioaktivitás
Az atommag átalakulásának egyik formája. Ennek során az egyes atomok nagy energiájú (alfa-, béta-, gamma-) sugárzás közben egy másik elem atomjaivá alakulnak át.
• felezési idő
Az az időtartam, amely alatt egy adott mennyiségű radioaktív izotóp sugárzásának intenzitása (ennek megfelelően az izotópatomok száma) a felére csökken.
• radioaktív anyag
Olyan elem, amelynek atommagja l nem stabilis, és kisebb részecskék kibocsátásával (radioaktív sugárzás) más elem atommagjává alakul. A radioaktív anyagok egy-egy elem izotópjai.
• trícium
Olyan hidrogénatom, amelynek atommagjában a proton mellett két neutron is van. A természetben a hidrogénatomoknak kb tíz a mínusz tizediken százaléka trícium. Légköri gázok és kozmikus sugárzás kölcsönhatásából keletkezik. Radioaktív anyag.
