(I)
• Született : Debrecen, 1773. november 17.
• Meghalt : Debrecen, 1805. január 28. ( 31 évesen )
• A felvilágosodás legnagyobb magyar lírikusa
• Apja : Csokonai Vitéz János, sebészorvos és református főiskolai tanár
• Anyja : Diószegi Sára, Diószegi Mihály szűcsmester lánya.
Mihály a Debreceni Református Kollégium gimnáziumában tanult. A gimnázium elvégzése után, 1788. április 18-án akadémiai tanfolyamot kezdett el. Tanulótársai közül kis kört alakított ki maga elé, hogy egymással az újabb irodalmat megismertessék, mindegyikük más-más nyelv tanulását vállalta el. Ő az olaszt választotta.
Gyenge szervezete mellett is éjjel-nappal dolgozott, tanult, kisebb-nagyobb költeményeket szerzett.
1793-ban Kazinczy Ferenc már barátai közt említi. 1794 tavaszán nyilvános tanítónak választották, ekkor már a görög, latin, olasz és magyar költészetben is járatos volt.
1794. december 6-án a gimnázium ítélőszéke azzal vádolta, hogy " társait magához híván az időt borozással és pipázással vesztegeti "; ezért azzal fenyegették, hogyha több ilyen kihágát tesz, tanítói hivatalától megfosztják. E vádakat tárgyalás igazolta. Pár nap múlva ismét az iskolai szék elé idézték, vádolva hogy az előadásokat nem tartja meg, a tanulók erkölcseit rontja, az egyes tanárokat személyében megsértette. A tanítóságtól ekkor elmozdították, az előjáróság Kiskunhalasra és Kecskemétre bocsátotta, de Csokonai a főváros közelségétől elragadtatva nem tért vissza kollégiumába, hanem Dugonics Andrást látogatta meg Pesten.
Az 1795-96-os tanévet a sárospataki kollégiumban töltötte, de itt Köry Sándor sem volt képes vele a jogtudományt megkedveltetni, úgyhogy rendetlenül látogatta az előadásokat. A költészet foglalkoztatta igazán. Talnulságos és kedvderítő társasága a lelkes ifjúság központjává tették.
Az országgyűlés megnyíltával Pozsonyba utazott és kiadta a Diétai Magyar Múzsa című lapot. Komáromba utazott, ahol április 26-án tartotta a megye felkelő gyűlését, itt írta meg a felkelésre buzdító verseit. Ezen év nyarán ismerkedett meg Vajda Pál Julianna nevű lányával, aki iránt ifjúsága egész hevével szerelemre gyúlt. Ekkor születtek meg nagyrészt Lillát ( Vajda Julianna ) dicsőitő dalai, szerelemvalló levelek, melyben Lillát nyilatkozásra kéri. E boldog élet 9 hónapig tartott, ezt Csokonai maga mondja, amikor a kilátás nélküli viszony lilla férjhez adásával megszakadt.
1801 telén Debrecenbe ment, ahol csak pár hetet töltött, s Pestre utazott. Gyengélkedő egészsége hazatérésre kényszerítette. Kevéssel hazatérése után június 11-én tűz pusztította Debrecent, s háza is leégett.
1804. április 10-én indult Nagyváradra Rhédei Lajosné temetésére és tüdőgyulladást kapott, ami magával vitte a sírba.
Kiemelkedő alkotásai:
•Az estve
•Konstancinápoly
•A pillantó szemek
•A boldogság
•Tartózkodó kérelem
•A magánossághoz
•A tihanyi Ekhóhoz
•A reményhez
•Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz
•Tüdőgyulladásomról
•Dorottya
•Vajda Juliannának, szerelmemnek
-------------------------------
(II)
A felvilágosodás legnagyobb magyar lírikusa.
1.
Született :
-Debrecen, 1773
-Csokonai Vitéz János (borbély)
-Diószegi Sára
2.
-Debreceni Református Kollégiumban tanult.
-1795 : Pest - Martinovicsék kivégzése 》kicsapják
3.
-Sárospatak
-Pozsony
-Diétai Magyar Múzsa
4.
-Komárom : Vajda Julianna (Lilla)
-Csurgó : segédtanár
5.
-Debreceni tűzvész
-Halála : Debrecen, 1805
6.
-Felvilágosodás : eszmeáramlat, gondolkodásmód
-A fejlődő polgárság mozgalma az egyházi dogmákkal és a feudális rendekkel szemben.
-Ésszerűség
-Természetesség
-Társadalmi igazságosság
-Jelszavai:
~szabadság
~egyenlőség
~testvériség
