A Lilla-ciklus záródarabja.
A fájdalom, a reménytelenség verse.
Cím: címe a megszemélyesített reményhez szól, allegória.
Szerkezete: A mű keretes szerkezetű.
A - B - C - A'
keret; tavaszi kert; téli kert; keret
boldogság <-> szomorúság
1. vsz: a reményt istennőként ábrázolja, aki:
-nevet felé
-hízeleg
-bókol
-megcsalja
-játszik vele
a lírai én szemrehányást tesz és elutasítja
2. vsz: tavaszi kert = boldogság
boldogságának oka Lilla
3. vsz: téli kert = szomorúság
minden az ellentétére változik, Lilla már nem az övé, irigyli a sikeres költőket
4. vsz: folytatja az első versszak hangulatát, de fokozva; ismét elutasítja a reményt, de erősebben; a lírai ebben megjelenik a halál vágya, a költészetről is lemond
Műfaja: elégia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése