2015. november 15., vasárnap
Történelem - Krími háború (1853-1856)
Történelem - II. Császárság Franciaországban
Az 1830 júliusi forradalmat követte Lajos Fülöp polgárkirálysága. Franciaország államformája alkotmányos monarchia lett. Előtérbe kerültek a nagypolgárság érdekei.
Az 1848 februári (22-24) forradalom kiváltja a második köztársaságot. Az államforma szociális köztársaság lesz.
1848 decemberében népszavazással megválasztják a köztársasági elnököt Louis Bonaparte személyében. Ő a "Nagy Napóleon kis unokaöccse", III. Napóleon néven kormányozza az országot. Kezdetét veszi a második császárság 1852-től 1870-ig. III. Napóleon békét és földet ígér. Bonapartizmus, szociális demagógia jellemző uralkodására, amely olyan politikai retorika, ami a társadalmi igényekre próbál hatni, lényegében azt jelenti, hogy az uralkodó azt mondja minden társadalmi csoportnak, amit hallani akarnak.
Franciaország a külpolitikában a döntő bíró szerepét töltötte be. Gyarmatai voltak Algéria, Szenegál, Közép-Afrika, Madagaszkár és Indokína, azon belül Vietnam, Laosz és Kambodzsa.
2015. november 11., szerda
Kémia - Molekulák, összetett ionok
• molekula
Két vagy több atomból kémiai kötéssel képződő részecske.
• elemmolekula
Olyan molekula, amely azonos atomokból áll.
• vegyületmolekula
A vegyületmolekulákban különböző elemek atomjai kapcsolódnak össze kovalens kötéssel.
• elektronpár
Az elektronok atompályákon történő elrendeződésének jellemzője. Az ellentétes spinű elektronok párosítva helyezkednek el az atompályákon. Az elektronpárok a vegyületekben kötő vagy nemkötő elektronpárként jelenhetnek meg. Az elektronpárok a molekula töltéseloszlásának (és így reakcióinak) kialakulásában játszanak szerepet.
•kötő elektronpár
Olyan elektronpár, amely legalább két atomtörzs erőterébe tartozik.
•nemkötő elektronpár
Olyan elektronpár, amely nem létesít kötést, és molekuláiban csak egyetlen atomtörzs erőterébe tartozik.
• kovalens kötés
Közös elektronpár révén megvalósuló erős, elsőrendű kötés.
• kovalens vegyérték
Egy adott molekula egy-egy atomjára vonatkozó szám, amely megadja, hogy hány kötő elektronpár tartozik az atomhoz.
• kötési energia
1 mol molekulában, két atom közötti kötés képződését kísérő energiaváltozás. Értéke megegyezik a kötésfelszakítási energiával, de az előjele ellentétes. Mértékegysége: kJ/mol
• kötéspolaritás
A kovalens kötés apoláris, ha azonos elektronegativitású atomok kapcsolódnak össze, és poláris, ha az atomok elektronegativitása eltérő.
• poláris kötés
Olyan kovalens kötés, amelyben a kötő elektronpár többet tartózkodik a nagyobb elektronegativitású atommag erőterében, így töltésszétválás alakul ki. Akkor jön létre, ha a két atom elektronegativitásának különbsége nem nulla.
• szigma-kötés
A kémiában a szigma kötés a kovalens kötés legerősebb fajtája. A kötésben részt vevő elektronokat szigma elektronoknak is nevezik. Ez a kötés tengelyszimmetrikus.
• pi-kötés
Két atom között létrejövő második és harmadik kovalens kötés. Párhuzamos tengelyű p atompályákból alakul ki. Ez a kötés síkszimmetrikus. A pi kötés akadályozza a kötésben résztvevő atomok egymáshoz képesti elfordulását.
• síkszimmetria
A pi kötés kovalens kémiai kötés, amely párhuzamos tengelyű p pályákból alakul ki. A pi kötést a síkszimmetria jellemzi, amely azt jelenti, hogy a szigma váz síkjára szimmetrikus két térrészben 90%-os valószínűségű a kötő elektronpár valószínűsége. A szigma kötésnél gyengébb a kötőereje. A pi kötés nem teszi lehetővé a kötésben résztvevő atomok, atomcsoportok szabad forgását.
• szimmetria
A kötés szimmetriája azt fejezi ki, hogy a kötő elektronpár elektronsűrűsége a térben hol a legnagyobb. Több fajta szimmetria ismert:
- szigma kötés: tengelyszimmetrikus
-pi kötés: síkszimmetrikus
-többszörös kovalens kötés: több síkra szimmetrikus
• kötéstávolság
A kötéstávolság két atommag közötti távolságot jelent a molekulában. Jele: d , mértékegysége: pikométer
• datív kötés
Olyan kovalens kötés, amelyben a kötő elektronpár a kötést létesítő egyik atomtól származik.
• egyszeres kötés
Olyan kovalens kötés, amelyben egy elektronpár tartja össze a két atomot. Egyszeres kötés esetén mindig szigma kötés alakul ki.
• kettős kötés
Olyan kovalens kötés, amelyben két közös elektronpár van.a kettős kötésben az egyik szigma, a másik pi kötés.
• hármas kötés
Olyan kovalens kötés, amelyben három közös elektronpár van. Egy szigma és két pi kötésből áll.
• delokalizált kötés
A kettőnél több atomhoz tartozó kötő elektronokat delokalizált elektronoknak nevezzük. Az általuk létrehozott kötés a delokalizált kötés.
• térszerkezet
Adott molekula kötéseinek elrendeződését és a nemkötő elektronpárok helyzetet összessésében térszerkezetnek nevezzük. A térszerkezet befolyásolja az anyagi minőséget, a halmazállapotot, a kémiai reakciókészséget és a stabilitást. Például a szén négy kötést tud kialakítani, nincs nemkötő elektronpárja, így tetraéderes elrendeződést alakít ki, melyben a kötésszög 109,5°.
• kötésszög
A központi atomtól a szomszédos atomok felé húzott szakaszok egy szöget zárnak be, amely az illető ligamdumok kötésszöge. A kötésszöget vegyértékszögnek is szokás nevezni.
•központi atom
A molekula központi atomjának nevezzük azt az atomot, amely a legnagyobb vegyértékű, így a legtöbb ligandummal rendelkezik. A központi atomhoz kötő és nemkötő elektronpárok kapcsolódhatnak, amelyek a molekula térszerkezetét meghatározzák.
•ligandum
A molekulákban a központi atomhoz kapcsolódó atomok. A komplex vegyületekben a külső térrészben elhelyezkedő, koordinációs kötésekkel kapcsolódó, semleges molekulák vagy ionok.
•ligandumok száma
A kettőnél több atomból álló molekulában rendszerint egy központi atom körül több hasonló elektronhéj-szerkezetű atom, atomcsoport vagy kisebb molekula, úgynevezett ligandum helyezkedik el. A központi atomot körülvevő ligandumok száma a koordinációs szám. Egyes fémeknek több koordinációs száma is lehet az oxidációs állapottól függően.
• térigény
A molekulák térszerkezetét nagyban befolyásolja az atomhoz tartozó nemkötő elektronpárok térigénye. Ez a térigény abból származik, hogy a kötő és nemkötő elektronpárok is taszítják egymást. A nemkötő elektronpárok térigénye nagyobb, mint a kötő elektronpároké.
• lineáris térszerkezet
A molekulák térszerkezetét alapvetően a központi atom körül elhelyezkedő vegyértékelektron-párok (kötő és nemkötő elektronpárok) száma határozza meg. Ha a molekula központi atomja nem tartalmaz nemkötő elektronpárokat és a központi atomhoz kapcsolódó ligandumok száma kettő, akkor lineáris térszerkezet alakul ki.
•síkháromszög térszerkezet
Ha a központi atomhoz három ligamdum kapcsolódik és nincs jelen nemkötő elektronpár, akkor síkháromszög térszerkezet alakul ki.
• tetraéder térszerkezet
Ha a központi atom nem tartalmaz nemkötő elektronpárokat, valamint a központi atomhoz kapcsoló ligandumok száma négy, akkor tetraéderes térszerkezet alakul ki.
•trigonális piramis térszerkezet
Ha a központi atomhoz négy ligandum kapcsolódik és egy nemkötő elektronpárt tartalmaz, akkor trigonális piramis térszerkezet alakul ki.
• V-alakú térszerkezet
Ha a központi atomhoz két ligamdum kapcsolódik és két nemkötő elektronpárt tartalmaz, akkor V-alakú molekula jön létre.
• trigonális bipiramis
Olyan térgeometriai alakzat, melynek alapja egy háromszög. A háromszög mindhárom oldala mentén két-két, ellentétes irányban felállitott háromszög található, melyek irányonként egy csúcsban találkoznak. Az alakzatban három csúcs az alapján mentén található, ehhez hozzájárul még két csúcs a tér egy-egy irányában, így a trigonális bipiramisnak öt csúcsa van. Jellemző kötésszögei a 90° és a 120°.
•molekulapolaritás
Részleges töltésszétválás a molekulában. E tekintetben a molekula lehet poláris és apoláris.
• apoláris molekula
Egy olyan molekula, amelyben az összes kovalens kötés apoláris, vagy ha vannak benne poláris kötések, akkor a szimmetrikus térbeli alakjuk miatt ezek kiegyenlítik egymást.
• dipólusmolekula
Olyan molekula, amelynek az egyik része részlegesen pozitív a másik része részlegesen negatív töltésű.
• összetett ion
A többatomos ionokat összetett ionoknak nevezzük. Ezekben az atomok kovalens kötéssel kapcsolódnak össze.
• komplex ion
Olyan ion, amelyben a központi atomhoz a ligandumok koordinációs kötésekkel kapcsolódnak. A koordinációs kötés a datív kötés egy fajtája, amelyben a kötést kialakitó elektronpár mindkét elektron játékos ugyanaz az atom szolgáltatja. A komplex ion töltése a fémion és a ligandumok töltésének algebrai összege. A komplex vegyületeknek, mivel töltéssel rendelkező komplex iont tartalmaznak, egy ellentétes töltésű ionnal is kell rendelkezniük. A komplex ion nevét és képletét szögletes zárójelben adjuk meg.
• akvakomplex
Olyan komplex vegyületek, melyekben a központi atomot vízmolekulák veszik körül ligandumként.
2015. október 7., szerda
Kémia - Mennyiségi alapismeretek
• anyagmennyiség
Az anyag részecsketermészetét és a részecskék megszámlálhatóságát kifejező alapmennyiség. Jele: n , mértékegysége: mól (mol). 1 mol annak a rendszernek az anyagmennyisége, amely annyi részecskét tartalmaz, mint ahány atom van 12 gramm tizenkettes tömegszámú szénizotópban.
• moláris tömeg
Egy mól atom tömege. Jele: M , mértékegysége: g/mol. Az anyag tömegének és anyagmennyiségének a hányadosa. Mérőszáma megegyezik a relatív atomtömeggel.
• Avogadro-állandó
Anyagi minőségtől független állandó. A szénatomok száma 12 gramm tizenkettes tömegszámú szénizotópban. Megmutatja az anyagot alkotó részecskék száma és anyagmennyisége közti egyenes arányosságot. Értéke: NA=6,022×10 a huszonharmadikon 1/mol.
• összegképlet
Megnevezi az anyag alkotóelemeit és kifejezi azok arányát. (CaCl2 ; SO2)
• szerkezeti képlet
Az anyag alkotórészeinek kapcsolódásáról is hordoz információt. (|O=C=O|)
• tapasztalati képlet
Olyan összegképlet, amely az alkotóelemek anyagmennyiségének arányát mutatja meg a legkisebb egész számok arányában. (CH ; P2O5)
• molekulaképlet
Olyan összegképlet, amely a molekula pontos összetételét mutatja meg. (C6H6 ; P4O10)
• kémiai egyenlet
A kémiai reakciókra a tömegmegmaradás törvénye alapján felírható olyan összefüggés, amelyben feltüntetjük a kiindulási anyagokat és a termékeket.
• termelési százalék
A kémiai reakciók gyakran járnak anyagveszteségekkel. Még ha minden szabályt pontosan betartunk, akkor sem érünk el 100%-ős kitermelést, mivel a műveletsor minden lépésében van valamilyen veszteség. A termelési százalékot úgy számítjuk ki, hogy kiszámítjuk hány százaléka a ténylegesen kinyert anyag mennyisége(mk, nk) az elméletileg várt anyag mennyiségének (me, ne).
• tisztaság, szennyezettség
A reakcióknál felhasznált anyagok tartalmazhatnak szennyezést, ezért még kell adnunk a százalékos tisztaságukat.
2015. október 4., vasárnap
Kémia - Atomszerkezet
• atom
Kémiai szempontból a legkisebb önálló, semleges részecske. Kémiai módszerekkel tovább nem osztható. Atommagból és elektronburokból áll.
• atommag
Az elektromosan semleges atom atommagjában lévő pozitív töltésű protonok száma megegyezik a negatív töltésű elektronok számával. A protonok száma megegyezik az atom rendszámával, amely az atom kémiai minőségét is megszabja. Ha megváltozik a protonok száma, akkor megváltozik az atom kémiai minősége is. Az azonos protonszámú, de eltérő neutronszamú atomokat izotópoknak nevezzük. Az atommag részeit a magerők tartják össze, amelyek erőssége lényegesen felülmúlja a protonok közötti taszítást. Az atom mérete tíz a mínusz tizediken m nagyságú, az atommagé tíz a mínusz tizenötödiken m nagyságrendű.
• elektronfelhő
Az atommag körül az elektronok elhelyezkedésére adott elképzelés.
• elemi részecske
A kémiai folyamatokban az atomot alkotó részecskék (proton, neutron, elektron) összefoglaló elnevezése.
• elektron
Az atomot alkotó egyszeresen negatív töltésű elemi részecske. Jele: e- . Az atomok belül az atommagot körülvevő elektronfelhőt alkotja. Száma az adott kémiai elemre jellemző, és a rendszámmal egyenlő. Az elektronok az atommag körül héjakba, alhéjakba és pályákba rendeződnek. Az elektronfelhő elektronszerkezete határozza meg az adott atom, illetve kémiai elem reakciókészségét, mivel a kémiai reakciók nem érintik az atommag szerkezetét.
Fizikai jellemzői:
-töltése: -1,602×10 a mínusz tizenkilencediken C
-relatív töltése: -1
-tömegének nagyságrendje: 10 a mínusz harmincegyediken kg, ami a protonénál kb. 1840-szer kisebb.
•proton
Az atommagot alkotó egyszeresen pozitív töltésű elemi részecske. Jele: p+ . Száma az adott kémiai elemre jellemző és a rendszámmal egyenlő. Relatív tömege 1, relatív töltése +1.
•neutron
Az atommagot alkotó semleges töltésű elemi részecske. Jele: n°. Mérete gyakorlatilag megegyezik a protonéval, tömegének nagyságrendje 10 a mínusz huszonhetediken, relatív tömege 1. Nincs töltése, ezért az atommag töltéséhez nem járul hozzá, az elektronok vonzásában nem vesz részt. Ha két azonos protonszámú atomban a neutronok száma eltérő, akkor az atomokat egymás izotópjának nevezzük.
• nukleonok
Az atommagban elhelyezkedő protonok és neutronok közös elnevezése (a görög nucleus=mag szóból eredően). Az atommagban erős kölcsönhatás tartja össze őket. Nagyjából egyforma tömegűek és átmérőjűek. Az atom tömegének döntő részét a nukleonok adják, emiatt az atom tömegszáma a nukleonok számával egyenlő.
• rendszám
Az atommagban lévő protonok száma. Meghatározza egy elem minőségét és kijelöli a helyét a periódusos rendszerben.
• tömegszám
A tömegszám az atommagban lévő protonok és neutronok számának összege. Azonos rendszámú, de eltérő tömegszámú atomok ugyanannak az elemnek az izotópjai.
• elemek
Olyan atomok csoportja, melyeknek közös jellemzőjük, hogy atommagjuk azonos számú protonból épül fel, azaz rendszámuk azonos. A kémiai elemek semlegessége miatt az elektronszámuk megegyezik a protonszámmal. A periódusos rendszerben az elemek növekvő rendszám szerint helyezkednek el. Az elemek fizikai és kémiai sajátosságaira a periódusos rendszerben elfoglalt helyükből következtethetünk.
• vegyjel
A vegyjel az elemek rövid kémiai jele, ami jelöli magát az elemet (annak anyagi minőségét), és jelöl egy atomot is. A vegyjelek általában görög vagy latin nevek rövidítései.
• izotóp
Az azonos protonszámú, de eltérő neutronszamú atomokat izotópoknak nevezzük. Egy elem atomjai azonos rendszám mellett azonos számú protont kell, hogy tartalmazzanak, de a neutronok száma eltérő lehet. Például az uránnak van 234, 235 és 238-as tömegszámú izotópja is. Ezek közül a 235-öst tudják az atomerőművekben hasznosítani.
•radioaktivitás
Az atommag átalakulásának egyik formája. Ennek során az egyes atomok nagy energiájú (alfa-, béta-, gamma-) sugárzás közben egy másik elem atomjaivá alakulnak át.
• felezési idő
Az az időtartam, amely alatt egy adott mennyiségű radioaktív izotóp sugárzásának intenzitása (ennek megfelelően az izotópatomok száma) a felére csökken.
• radioaktív anyag
Olyan elem, amelynek atommagja l nem stabilis, és kisebb részecskék kibocsátásával (radioaktív sugárzás) más elem atommagjává alakul. A radioaktív anyagok egy-egy elem izotópjai.
• trícium
Olyan hidrogénatom, amelynek atommagjában a proton mellett két neutron is van. A természetben a hidrogénatomoknak kb tíz a mínusz tizediken százaléka trícium. Légköri gázok és kozmikus sugárzás kölcsönhatásából keletkezik. Radioaktív anyag.
2015. április 21., kedd
Biológia: Genetika
AA → sárga
aA → sárga
aa → zöld
Gén: meghatározott DNS szakasz, amely egy adott tulajdonság kialakulásáért felelős információt tartalmaz.
Allél: a gén lehetséges valtozatai; a 112-es szabály értelmében egy testi sejtben 1 génnek általában 2 változata lehet (apai és anyai), egy populációban egy génnek többszáz változata is lehet.
Genotípus: allélösszététel.
Fenotípus: a gén megnyilvánulása.
Homozigóta: a két allél ugyanaz.
Heterozigóta: a két allél eltérő.
Domináns: uralkodó
Recesszív: lappangó
Domináns tulajdonság: homozigóta és heterozigóta állapotban is megnyílvánul.
Recesszív tulajdonság: csak homozigóta állapotban nyilvánul meg.
121-es szabály: Egy gén két allélja közül csak egy jut be egy ivarsejtbe.
Az ember domináns tulajdonságai:
• sötét színkomplexió (haj-, bőr-, szemszín)
• göndör haj
• U nyelv
• egyenes hüvelykujj
• szabad fülcimpa
Az ember recesszív tulajdonságai:
• világos színkomplexió (haj-, bőr-, szemszín
• egyenes haj
• - nyelv
• stoppos hüvelykujj
2015. április 10., péntek
Irodalom : Berzsenyi Dániel - Közelítő tél
Keletkezése: Nikla - 1804 után
Témája: az élet elmúlásáról, a halálról szól; az évszakok az emberi élet szakaszait szimbolizáljak
Címe: a vers címe megjelöli a témát (eredeti címe: Ősz)
Műfaja: elégia
Szerkezete:
• 1-2. vsz: a vers tájleírással indul; őszi tájat ír le - nem azt írja le, ami van, hanem ami hiányzik
• 3. vsz: volt ←→ van
öröm szomorúság
• 4. vsz: ahogy telik az idő, úgy múlik el minden
• 5.-6. vsz: a saját életéről elmélkedik; el fog múlni a fiatalsága, pedig még alig élt; a fiatalsága nem tér úgy vissza, mint a tavasz
Irodalom : Berzsenyi Dániel - Levéltöredék barátnémhoz
Keletkezése: 1804 után írta Niklán Dukai Takács Judithoz
Címe:
-töredéket sejtet→ de befejezett vers
-episztolát sejtet → nem az, mert hiányzik a megszólítás és a befejezés
Műfaja: elégia
Témája: a magány, az egyedüllét miatti bánat
Szerkezete:
• 1. vsz: a költő megteremti a beszédhelyzetet a beszélő és a lírai én között; elveszett, mert nincs ott a barátnője, nincs kivel megossza gondolatait
• 2.-3.-4. vsz: leírja, hogyan telnek napjai, kiül a diófa alá → nézi a lámpa fényeit → ábrándozik, visszaemlékezik
• 5. vsz: az elmúlásáról, a magányról beszél; két vigasza van:
-a szerelem utolsó szikrája
-költészet
Mondanivalója: nem jó, ha magányosak vagyunk
2015. április 9., csütörtök
Irodalom : Berzsenyi Dániel - Búcsúzás Kemenesaljától
Keletkezése: 1804-ben keletkezett a vers, amikor Niklára költözött Kemenessömjénről
Témája: a búcsúzás, a fájdalom - a költő szomorú, mert el kell válnia szülőföldjétől
Címe: megjelöli a vers témáját - témakijelölő
Műfaja: elégia
Szerkezete:
•1. rész: 1. vsz: tájképet látunk - tájleírással indul a vers
-a Ság-hegyet látjuk
-a Bakonyt is látja, az erdővel
•2. rész: 2.-3. vsz: elmondja, miért fájdalmas számára az elválás: itt töltötte gyermekkorát, ifjúkorát
•3. rész: 4. vsz: szomorú, hogy többé már nem térhet vissza
•4. rész: az 5.-6. vsz: lezáró rész
Mondanivalója: vágyaink miatt sokszor nem értékeljük a jelent
Irodalom : Berzsenyi Dániel
A magyar klasszicizmus egyik legkiemelkedőbb alakja.
•1776, Egyházashetye
•nemesi származású
•tanulmányait Sopronban végzi
•Kazinczy tanítványa
•felesége: Dukai Takács Zsuzsanna
•Kemenessömjénre költözik
•az MTT felveszi 1830-ban
•"niklai remete"
•1836, Nikla
A reformkor egyik irodalmi előkészítője, mert verseiben a régi nemesi értékeket hangsúlyozza.
Irodalom: Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez
A Lilla-ciklus záródarabja.
A fájdalom, a reménytelenség verse.
Cím: címe a megszemélyesített reményhez szól, allegória.
Szerkezete: A mű keretes szerkezetű.
A - B - C - A'
keret; tavaszi kert; téli kert; keret
boldogság <-> szomorúság
1. vsz: a reményt istennőként ábrázolja, aki:
-nevet felé
-hízeleg
-bókol
-megcsalja
-játszik vele
a lírai én szemrehányást tesz és elutasítja
2. vsz: tavaszi kert = boldogság
boldogságának oka Lilla
3. vsz: téli kert = szomorúság
minden az ellentétére változik, Lilla már nem az övé, irigyli a sikeres költőket
4. vsz: folytatja az első versszak hangulatát, de fokozva; ismét elutasítja a reményt, de erősebben; a lírai ebben megjelenik a halál vágya, a költészetről is lemond
Műfaja: elégia
Irodalom: Csokonai Vitéz Mihály
(I)
• Született : Debrecen, 1773. november 17.
• Meghalt : Debrecen, 1805. január 28. ( 31 évesen )
• A felvilágosodás legnagyobb magyar lírikusa
• Apja : Csokonai Vitéz János, sebészorvos és református főiskolai tanár
• Anyja : Diószegi Sára, Diószegi Mihály szűcsmester lánya.
Mihály a Debreceni Református Kollégium gimnáziumában tanult. A gimnázium elvégzése után, 1788. április 18-án akadémiai tanfolyamot kezdett el. Tanulótársai közül kis kört alakított ki maga elé, hogy egymással az újabb irodalmat megismertessék, mindegyikük más-más nyelv tanulását vállalta el. Ő az olaszt választotta.
Gyenge szervezete mellett is éjjel-nappal dolgozott, tanult, kisebb-nagyobb költeményeket szerzett.
1793-ban Kazinczy Ferenc már barátai közt említi. 1794 tavaszán nyilvános tanítónak választották, ekkor már a görög, latin, olasz és magyar költészetben is járatos volt.
1794. december 6-án a gimnázium ítélőszéke azzal vádolta, hogy " társait magához híván az időt borozással és pipázással vesztegeti "; ezért azzal fenyegették, hogyha több ilyen kihágát tesz, tanítói hivatalától megfosztják. E vádakat tárgyalás igazolta. Pár nap múlva ismét az iskolai szék elé idézték, vádolva hogy az előadásokat nem tartja meg, a tanulók erkölcseit rontja, az egyes tanárokat személyében megsértette. A tanítóságtól ekkor elmozdították, az előjáróság Kiskunhalasra és Kecskemétre bocsátotta, de Csokonai a főváros közelségétől elragadtatva nem tért vissza kollégiumába, hanem Dugonics Andrást látogatta meg Pesten.
Az 1795-96-os tanévet a sárospataki kollégiumban töltötte, de itt Köry Sándor sem volt képes vele a jogtudományt megkedveltetni, úgyhogy rendetlenül látogatta az előadásokat. A költészet foglalkoztatta igazán. Talnulságos és kedvderítő társasága a lelkes ifjúság központjává tették.
Az országgyűlés megnyíltával Pozsonyba utazott és kiadta a Diétai Magyar Múzsa című lapot. Komáromba utazott, ahol április 26-án tartotta a megye felkelő gyűlését, itt írta meg a felkelésre buzdító verseit. Ezen év nyarán ismerkedett meg Vajda Pál Julianna nevű lányával, aki iránt ifjúsága egész hevével szerelemre gyúlt. Ekkor születtek meg nagyrészt Lillát ( Vajda Julianna ) dicsőitő dalai, szerelemvalló levelek, melyben Lillát nyilatkozásra kéri. E boldog élet 9 hónapig tartott, ezt Csokonai maga mondja, amikor a kilátás nélküli viszony lilla férjhez adásával megszakadt.
1801 telén Debrecenbe ment, ahol csak pár hetet töltött, s Pestre utazott. Gyengélkedő egészsége hazatérésre kényszerítette. Kevéssel hazatérése után június 11-én tűz pusztította Debrecent, s háza is leégett.
1804. április 10-én indult Nagyváradra Rhédei Lajosné temetésére és tüdőgyulladást kapott, ami magával vitte a sírba.
Kiemelkedő alkotásai:
•Az estve
•Konstancinápoly
•A pillantó szemek
•A boldogság
•Tartózkodó kérelem
•A magánossághoz
•A tihanyi Ekhóhoz
•A reményhez
•Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz
•Tüdőgyulladásomról
•Dorottya
•Vajda Juliannának, szerelmemnek
-------------------------------
(II)
A felvilágosodás legnagyobb magyar lírikusa.
1.
Született :
-Debrecen, 1773
-Csokonai Vitéz János (borbély)
-Diószegi Sára
2.
-Debreceni Református Kollégiumban tanult.
-1795 : Pest - Martinovicsék kivégzése 》kicsapják
3.
-Sárospatak
-Pozsony
-Diétai Magyar Múzsa
4.
-Komárom : Vajda Julianna (Lilla)
-Csurgó : segédtanár
5.
-Debreceni tűzvész
-Halála : Debrecen, 1805
6.
-Felvilágosodás : eszmeáramlat, gondolkodásmód
-A fejlődő polgárság mozgalma az egyházi dogmákkal és a feudális rendekkel szemben.
-Ésszerűség
-Természetesség
-Társadalmi igazságosság
-Jelszavai:
~szabadság
~egyenlőség
~testvériség
2015. március 23., hétfő
Történelem: A Rákóczi-szabadságharc
II. Rákóczi Ferenc egy Habsburg-ellenes mozgalom lehetőségét látta meg 1703-ban. Ezt a spanyol örökösödési háború tette lehetővé (1701-1714), mivel a császári hadsereg ek kivonultak az országból.
Rákóczi célja a Habsburgoktól független Magyarország megteremtése volt. A szabadságharc kiváltó okai közé tartoztak a magas adók, a végváriak elküldése, helyükre idegenek ültetése, végvárak felrobbantása, a rendi sérelmek, és a Habsburg abszolutizmus. Egy széles társadalmi összefogás alakult ki a Habsburgok ellen
Rákóczi hadserege kurucokból és labancokból állt. Ezek talpasokból (gyalogos katonák) és huszárokból épült fel. Fegyvereik a fokos, pisztoly, karabély, szurony, buzogány és szablya voltak. Harcmodoruk nem alkalmas várostromokra. A főként könnyűlovasságból álló sereg rajtaütéseket és portyázásokat végzett.
A magyarországi kuruc rendek először 1705-ben hívtak össze országgyűlést Szécsényben. Rendi szövetséget, konföderációt kötöttek, a vezérlő fejedelem Rákóczi lett. Létrehozták a Gazdasági Tanácsot, amelynek fő feladata a hadsereg ellátása volt. Emellett működött még a Szenátus és a Kancellária.
1707-ben hívták össze az ónodi országgyűlést. A nehézségeket trónfosztással (detonációval) akarták megoldani. Közteherviselest szándékoztak be vezetni. Eredménye az lett, hogy többet nem tárgyaltak II. Józseffel, a nép nem fogadta el őt királynak.
1708-ban a kurucok vereséget szenvedtek Trencsénél a császári erőkkel szemben. Igaz, a császári sereg kisebb volt a kurucokénál, ennek ellenére súlyos vereség annak is köszönhető, hogy a kuruc erők jelentős része szétszéledt, és nem harcolt tovább az ügyért. Az ebben az évben létrejött sárospataki országgyűlésen elrendelték a jobbágyok hajduszabadságát. Az utolsó nagy csatára Romhánynál került sor 1710-ben.
1711-ben a szatmári országgyűlésen a rendek és a király aláírták a békét. Rákóczi visszautasította ezt, ezért emigrációra kényszerült. Egységes birodalom jött létre, szabad vallásgyakorlatot kaptak a protestánsok, a rendek visszájára kiváltságaikat. Kompromisszum jött létre. A magyarok elfogadták a Habsburgok örökös királyságát, cserébe az abszolutizmus helyet ismét rendi dualizmus lett.
Történelem: Török terjeszkedés elleni védekezés a XVI. században
A török terjeszkedés elleni védekezés a XVI. században
1541-ben az ország három részre szakadt. A törökök elfoglalták a Duna két oldalán fekvő területet, így közelebb kerültek legfőbb politikai céljukhoz, Bécs elfoglalásához Ez a terület volt a Hódoltság, amely az Adriától Erdélyig félkörívben húzódó Királyi Magyarországgal szomszédos volt. A Királyi Magyarország a Habsburg Birodalom része lett. Ez a terület volt a két nagyhatalom ütközési zónája.
A határok védelmére végvárakat építettek. A kőből készült kővárak (például Eger vagy Szigetvár) könnyebben ellent tudtak állni a törököknek, mint a sárból, földből, fából, vesszőből épített palánkvárak, másnéven huszárvárak, mivel a fa elemek miatt nem állt ellen a tűznek. Előnye volt viszont ennek a vártípusnak, hogy könnyű volt az építéséhez az alapanyagokat beszerezni, mivel helyben mindent megtaláltak. A régebben épült végváraknak megkezdődött az építészekkel való átépíttetése. A régi ó-olasz bástyákat a holttér elkerülése érdekében új-olasz bástyákra cserélték, és megemelték a falakat. 1552-ben a törökök újabb hadjáratot indítottak. Elfoglalták többek közt Temesvárt, Lippát, Szécsényt, Drégelyt és Szolnokot. Temesvár kapitánya Losonczi István, Drégelyé Szondi György, Szolnoké Nyári Lőrinc volt. Egert a törökök sikertelenül ostromolták, a vitézek Dobó István vezetésével hősiesen ellenálltak, így a törökök nem tudták bevenni a várat. A vitézek életkörülményei rosszak voltak, állandó készültségben kellett lenniük, élelmük gyorsan fogyott, a lőporból is mindig egyre kevesebb maradt, ez a törököknek előnyös volt.
A végvári vitézek munkájukért zsoldot kaptak. A nehéz helyzet miatt sokszori zsoldtlanság volt, ezért a vitézeknek gyakran nélkülözniük kellett. Emiatt gyakorivá váltak a portyázások. A végváriak nem tudták a maguknak szükséges élelmiszert biztosítani, ezért elterjedtek a parasztok való rablások.
1556-ban a törökök ismét hadjáratot indítottak. Szigetvár ostroma rendkívül fontos esemény volt. Zrínyi Miklós és csapatai ellenálltak a török támadásnak, viszont a török túlerővel nem tudtak mit kezdeni. Utolsó erejükkel is védték a várat. Amikor Zrínyi látta, hogy esélytelen a törökök legyőzése, az oszmán sereget meglepve kirohant a várból. I. Szulejmán oszmán szultán az ostrom idején életét vesztette. Ezzel lezárult a török terjeszkedés kora.
1568-ban Szulejmán fia, II. Szelim szultán és I. Miksa németrómai császár békét kötöttek Drinápolynál. Ettől fogva a magyarországi harcok szüneteltek.
Az ország három részre való tagoltsága ezután is fennállt, csak később tudták megoldani az egyesítés és a török kiűzését.
2015. március 11., szerda
Matek: Geometria
Geometriai transzformációnak nevezzük az olyan függvényt, amely egy ponthalmaz minden pontjának egy-egy pontot feleltet meg.
Ha egy geometriai transzformációnál tetszőlegesen választott két pont távolsága megegyezik a képpontjaik távolságával, akkor a transzformáció távolságtartó.
A távolságtartó geometriai transzformációt egybevágósági transzformációnak nevezzük.
Fajtái:
• identitás (helyben hagyás)
• eltolás
• pont körüli elforgatás
• tengelyes tükrözés
• középpontos tükrözés
• csúsztatva tükrözés
Két alakzat egybevágó, ha van olyan egybevágósági transzformáció, amely egyiket a másiknak felelteti meg.
Két háromszög egybevágó, ha...
(1) ... megfelelő oldalaik hossza egyenlő;
(2) ... két-két oldaluk megegyezik, és a két oldaluk által bezárt szögük mértéke megegyezik;
(3) ... egy-egy oldaluk hossza egyenlő, és a két oldaluk által közbezárt szögük mértéke megyegyezik;
(4) ... két-két megfelelő oldaluk hossza megegyezik, és a hosszabbik oldallal szemközti szögük mértéke megegyezik.
Két kör egybevágó, ha sugaraik hossza egyenlő.
Két sokszög egybevágó, ha úgy feleltethetők meg egymásnak, hogy...
(1) ... a megfelelő oldalaik és megfelelő átlóik hossza egyenlő;
(2) ... a megfelelő oldalaik hossza és a megfelelő szögeik nagysága egyenlő.
Két gömb egybevágó, ha sugaraik hossza egyenlő.
Két kocka egybevágó, ha oldaléleik hossza egyenlő.
Valamennyi egybevágósági transzformáció távolságtartó, egyenestartó, szakasztartó és szögtartó.
Identitásnak nevezzük azt a geometriai transzformációt, amely minden ponthoz önmagát rendeli.
Tengelyes tükrözésnek nevezzük azt a geometriai transzformációt, amely egy adott t egyenes minden pontjának önmagát rendeli, és a sík minden más P pontjához úgy rendeli P' pontot, hogy a PP' szakasz felező merőlegese a t tengely.
Középpontos tükrözésnek nevezzük azt a geometriai transzformációt, amely a sík egy adott O pontjának önmagát rendeli, és a sík minden más P pontjához úgy rendeli P' pontot, hogy a PP' szakasz felezőpontja az O pont.
Eltolásnak nevezzük azt a geometriai transzformációt, amely minden P ponthoz úgy rendeli P' pontot, hogy a PP' szakasz megegyezik egy adott vektorral.
Thálesz-tétel:
Ha egy kör átmérőjének két végpontját összekötjük a kör bármely pontjával, akkor derékszöget kapunk.
Thálesz-tétel megfordítása:
A síkon azoknak a pontoknak a halmaza, amelyekből egy adott AB szakasz derékszög alatt látszik, az AB átmérőjű kör, kivéve az AB szakasz két végpontját.
Párhuzamos szelő tétele:
Ha egy szög szárait párhuzamos egyenesekkel metszik, akkor az egyik szakaszon keletkezett szakaszok aránya megegyezik a másik száron keletkezett szakaszok arányával.
Párhuzamosszelő tétel megfordítása:
Ha két egyenes egy szög száraiból olyan szakaszokat vág le, amelyeknek aránya mindkét száron egyenlő, akkor a két egyenes párhuzamos.
Párhuzamosszelő szakaszok tétele:
Egy szög szárait metsző párhuzamosokból a szárak által kimetszett szakaszok aránya megegyezik a párhuzamosok által az egyik szárból kimetszett szakaszok arányával.
2015. március 10., kedd
Történelem: A Habsburg rendek és a magyar udvar kapcsolata
Megerősödött a katolikus rendi mozgalom. Pázmány Péter 1635-ben egyetemet alapított Nagyszombaton, visszatérítette a főúri családokat. Erdély önállóságának megtartását tűzte ki célul. Esterházy Miklós önálló magyar hadsereget állított fel. Zrínyi Miklós költő és hadvezér (magyar Hector) művei fontosak voltak a harcok szempontjából. Szigeti veszedelem című költeményének célja a példaadás volt. Elmélkedések Mátyás királyról nevezetű alkotásában megfogalmazta, hogy erős kezű uralkodóra van szükség az ország egységéhez (ő ezt II. Rákóczi György személyében látta). Az török áfium ellen való orvosság soraiban önálló, reguláris hadsereg szükségéről olvashatunk. A Vitézhadnagy, valamint a Tábori kistracta korszerű hadviselésről és hadtudományi munkákról számol be. A téli hadjárat (eszéki hadjárat: 1663-1664) vezére Zrínyi Miklós volt. A keresztények taktikai győzelmével ért véget a törökök felett. Ilyen volt többek között az utánpótlás szempontjából fontos eszéki híd elpusztítása.
I. Lipót (1657-1707) császár hadvezére, Montecuccoli 1664 augusztus 1-jén győzelmet aratott Szentgotthárdnál. Lipót 1664 augusztus 10-én megkötötte a (szégyenteljes) vasvári békét. A törököktől visszaszerzett területeket az oszmánok kezén hagyta. A vasvári béke megkötése felháborította a magyar nemességet. Ekkoriban vesztette életét Zrínyi Miklós egy szerencsétlen vadászbalesetben, melyet sokan politikai gyilkosságnak tartottak. Az erőviszonyok az udvar javára változtak, mivel Erdély nem tudta támogatni a magyar rendek törekvéseit.Wesselényi Ferenc nádor felajánlotta az országot a törökök hűbéreséül. Wesselényi halála után (1667) Zrínyi Péter, Nádasdy Ferenc, Frangepán Ferenc és I. Rákóczi Ferenc folytatták szervezkedésüket Lipót ellen. Az ellen szőttek összeesküvést, akitől a törökök kiűzését várták. Titkos megbeszéléseiket Sárospatak várában tartották, abban a teremben, amelynek mennyezetét rózsák díszítik. Innen ered a latin"sub rosa" kifejezés, amely magyarul rózsa alatt való ülésezést jelent. Többször is felfedték terveiket Lipót előtt, aki kezdetben nem indított eljárást ellenük, mivel a katolikus főnemesek alkották Magyarország bázisát. Amikor a főurak fegyveres akciót indítottak, a császár gyorsan cselekedett. Elfogatta az összeesküvőket, akik komoly büntetést kaptak tetteikért.
Az uralkodó nyílt abszolutizmust vezetett be. Felfüggesztette a rendi alkotmányt, elrendelte a protestánsüldözést. A végvárakba idegen zsoldosokat ültetett. Ez a rendszer Magyarországon kudarcot vallott, az adókat csökkenteni kellett. A bujdosó nemesek és végváriak, a kurucok komoly erőt képviseltek. Erdélyben és Erdély határán gyülekeztek. Élükön Thököly Imre állt (1678). A kurucok sorra foglalták el a felvidéki várakat és városokat. I. Lipót feladta az abszolutizmus bevezetésére tett kísérletét. 1681-be országgyűlést hívott össze Sopronban. Helyreállt a rendi dualizmus,nádort választottak, és engedélyezték a szabad protestáns vallásgyakorlatot vármegyénként 2 helyen. Thököly a Felvidék középső és keleti részén Kassa központtal létrehozta a Felső-Magyarországi Fejedelemséget. Az ország így négyfelé szakadt.